Hatályos: 2005. január 1-jétől
1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
A többpártrendszert, a
parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba
való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új
Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők
szerint állapítja meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
Magyarország: köztársaság.
2. §
(1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus
jogállam.
(2) A
Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást
választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) Senkinek a tevékenysége sem
irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg
kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton
mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az
Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés
alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban:
Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és
kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő
hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás
megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti
nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
3. §
(1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos
jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak
és szabadon tevékenykedhetnek.
(2) A
pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.
(3) A
pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen
párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom
szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket,
közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és
képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.
5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és
hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi
szerződésekben rögzített határait.
6. §
(1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a
nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok
függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától,
illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.
(2) A
Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és
országával.
(3) A
Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és
előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
(4) A
Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának
kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
7. §
(1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a
nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi
jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
(2) A
jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
8. §
(1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember
sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása
és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A
Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó
szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem
korlátozhatja.
(3)
(4) Rendkívüli állapot,
szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az
54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.
9. §
(1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a
magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A
Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági
verseny szabadságát.
10. §
(1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.
(2) Az állam kizárólagos
tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény
határozza meg.
11. §
Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben
meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.
12. §
(1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri
a szövetkezetek önállóságát.
(2) Az állam tiszteletben
tartja az önkormányzatok tulajdonát.
13. §
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való
jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak
kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes,
feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
14. § Az
Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.
15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család
intézményét.
16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság
létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális
intézkedésekkel gondoskodik.
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát
az egészséges környezethez.
II. fejezet
Az Országgyűlés
19. §
(1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és
népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a
népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos
rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az
Országgyűlés
a)
megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
b) törvényeket alkot;
c) meghatározza az ország
társadalmi-gazdasági tervét;
d) megállapítja az
államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak
végrehajtását;
e) dönt
a Kormány programjáról;
f)
megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú
nemzetközi szerződéseket;
g) dönt
a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;
h)
hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye
(háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi
Tanácsot hoz létre;
i) az alkotmányos rend
megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények,
továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető,
fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények,
elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt:
szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
j) az Alkotmányban
meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy
külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség
békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a
külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról;
k) megválasztja a Köztársaság
elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési
biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság
elnökét és a legfőbb ügyészt;
l) a
Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett -
javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az
Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a
megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;
m)
közkegyelmet gyakorol;
n) külső fegyveres támadás
veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében
meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet,
és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.
(4) A
(3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési
képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(5)
(6) A
(3) bekezdés j) és n) pontja szerinti döntéshez a jelenlévő országgyűlési
képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában
akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot
kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács
létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére.
(2) Az Országgyűlés e döntések
meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő
rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a
szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Az akadályoztatás tényét,
továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a
szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.
(4) Az Országgyűlés a
hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az
indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén
felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E
döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
19/B. §
(1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt
a) a
Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról,
békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett
humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,
b) a külföldi fegyveres erők
magyarországi vagy az ország területéről kiinduló
alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,
c) a külön törvényben
meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
(2) A
Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke,
az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak
vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd
Vezérkar főnöke.
(3) A
Honvédelmi Tanács gyakorolja:
a) az
Országgyűlés által rá átruházott jogokat,
b) a köztársasági elnök jogait,
c) a Kormány jogait.
(4) A
Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől
eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány
alkalmazását azonban nem függesztheti fel.
(5) A Honvédelmi Tanács
rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát
meghosszabbítja.
(6) Az Alkotmánybíróság
működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.
19/C. §
(1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés
akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség 40/B. § (2)
bekezdése szerinti felhasználásáról.
(2) A
szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli
intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.
(3) A
köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul
tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés -
akadályoztatása estén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan
ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a
köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(4) A rendeleti úton bevezetett
rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve
ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés
Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja.
(5) A
szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
19/D. §
A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején
alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
19/E. § (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő
váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország
területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való
oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a
közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott
védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a
szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig
azonnal intézkedni köteles.
(2) A
Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul
tájékoztatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések
megtétele érdekében.
(3) A
Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény
elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
20. §
(1) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés
feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző
Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában
kell megtartani.
(2) Az országgyűlési képviselők
tevékenységüket a köz érdekében végzik.
(3) Az országgyűlési képviselőt
- az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak
szerint - mentelmi jog illeti meg.
(4) Az országgyűlési képviselőt
a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és
költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a
költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény
elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
(5) A
képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az
állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke,
alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalmazottja - a
Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az
összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
(6) Az országgyűlési képviselők
jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
20/A. § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik:
a) az
Országgyűlés működésének befejezésével,
b) a képviselő halálával,
c) az összeférhetetlenség
kimondásával,
d) lemondással,
e) a
választójog elvesztésével.
(2) Az összeférhetetlenség
kimondásáról az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával
határoz.
(3) A
képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
21. §
(1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.
(2) Az Országgyűlés állandó
bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot
küldhet ki.
(3) Az országgyűlési
bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani,
illetőleg köteles előttük vallomást tenni.
22. §
(1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február
elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december
tizenötödikéig.
(2) Az Országgyűlés alakuló
ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági
elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az
egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
(3) A
köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére
az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni.
A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet
meg kell jelölni.
(4) A
köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal -
legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.
(5) Az elnapolás tartama alatt
az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem
kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az
Országgyűlést összehívni.
23. §
Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá
bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a
szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
24. §
(1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele
jelen van.
(2) Az Országgyűlés a
határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány
megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések
meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban
állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
(5)
25. §
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és
bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2) A
törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.
(3) Az Országgyűlés által
elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a
köztársasági elnöknek.
26. §
(1) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől
számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt
napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött
törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(2) Ha a köztársasági elnök a
törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás
előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett,
észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.
(3) Az Országgyűlés a törvényt
újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által
ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt
napon belül kihirdetni.
(4) A
köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett
határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak
valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.
(5) Ha az Alkotmánybíróság -
soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági
elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt
aláírni és öt napon belül kihirdetni.
(6) A
népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha
azt a népszavazás megerősítette.
27. §
Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és
a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely
tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a
feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
28. §
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.
(2) Az Országgyűlés kimondhatja
feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az
Országgyűlést, ha
a) az
Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon
belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának
megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt
személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven
napon belül nem választja meg.
(4)
(5) Az Országgyűlés feloszlatása
előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés
elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok
képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.
(6) Az Országgyűlés
feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új
Országgyűlést kell választani.
(7) Az Országgyűlés működése az
új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az
Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.
(2) Ha az Országgyűlés
megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás
a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik.
(3) A
feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot,
háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja.
Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.
28/B. §
(1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(2) Az országos népszavazásról
és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
28/C. §
(1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet
tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül
sor.
(2) Országos népszavazást kell
tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást
el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az
Országgyűlésre kötelező.
(4) Mérlegelés alapján országos
népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők
egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés
rendelhet el.
(5) Nem lehet országos népszavazást
tartani:
a) a
költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és
illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló
törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi
szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket
tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról,
népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe
tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási,
-megszüntetési) kérdésekről,
e) az
Országgyűlés feloszlásáról,
f) a
Kormány programjáról,
g)
hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot
kihirdetéséről,
h) a
Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat
képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(6) Az ügydöntő országos
népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint
fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
28/D. §
Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az
országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe
tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben
megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.
28/E. §
Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén
négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást
gyűjteni.
III. fejezet
A köztársasági elnök
29. §
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A
köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
29/A. § (1) A köztársasági elnököt az
Országgyűlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké
megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a
választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A
köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet
újraválasztani.
29/B. §
(1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi
meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli
ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése
előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat.
Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(2) Az Országgyűlés a
köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest
többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott
köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.
(3) Ha az első szavazás
alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek
megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás
alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
(4) Ha a második szavazás
alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori
szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni,
akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik
szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a
szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A
szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell
fejezni.
29/C. §
(1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök
megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő
előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.
(2) Az elnökválasztást az
Országgyűlés elnöke tűzi ki.
29/D. §
A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök
megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a
kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép
hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
29/E. §
(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása
esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt
megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki
jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt
az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak
megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és
a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.
(2) A
köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői
jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az
Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
30. §
(1) A köztársasági elnöki tisztség
összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel
vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem
folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső
tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2) A
köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető
költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
30/A. § (1) A köztársasági elnök
a)
képviseli a magyar államot,
b) a Magyar Köztársaság nevében
nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe
tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása
szükséges,
c) megbízza és fogadja a
nagyköveteket és a követeket,
d) kitűzi az országgyűlési
képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános
választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos
népszavazás időpontját,
e) részt
vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
f)
javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
g)
népszavazást kezdeményezhet,
h)
kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az
államtitkárokat,
i) külön törvényben
meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar
Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti
az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti
tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
j) adományozza a törvényben
meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
k) gyakorolja az egyéni
kegyelmezés jogát,
l) dönt
az állampolgársági ügyekben,
m) dönt
mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) A
köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és
rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a
miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.
31. §
(1) Az elnöki megbízatás megszűnik:
a) a
megbízatás idejének lejártával,
b) az elnök halálával,
c) a feladatkör ellátását
kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
d) az összeférhetetlenség
kimondásával,
e)
lemondással,
f) az
elnöki tisztségtől való megfosztással.
(2) Ha a köztársasági elnökkel
szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1)
bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az
összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők
kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(3) A
köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat
megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó
nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a
köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági
elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem
tagadhatja meg.
(4) A
köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az
Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.
31/A. § (1) A köztársasági elnök
személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.
(2) A
tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő
köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde
indítványozhatja a felelősségre vonást.
(3) A
felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők
kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgyűlés
határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás
befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
(5) A
cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az
eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági
elnököt tisztségétől megfoszthatja.
(7)-(8)
32. §
(1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali
ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett,
büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság
eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit
is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül
választott vádbiztos képviseli.
(2) A
köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak
megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(3) Ha az Alkotmánybíróság a
köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében
megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető
Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és
intézkedést alkalmazhatja.
IV. fejezet
Az Alkotmánybíróság
32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok
alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) Az Alkotmánybíróság
alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más
jogszabályokat.
(3) Az Alkotmánybíróság
eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az Alkotmánybíróság
tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az
Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy
tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az
Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
(5) Az Alkotmánybíróság tagjai
nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó
feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(6) Az Alkotmánybíróság
szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
V. fejezet
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosa
32/B. §
(1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az
alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében
általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(2) A nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében
általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(3) Az országgyűlési biztos
eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az állampolgári jogok,
illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a
köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának
szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön
biztost is választhat.
(5)
(6) Az országgyűlési biztos
tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.
(7) Az országgyűlési
biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
VI. fejezet
Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank
32/C. §
(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve.
Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását,
ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a
felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi
a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen
felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét;
ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást;
ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok,
vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a
törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami Számvevőszék
ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint
végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben
tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami
Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a
zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
(3) Az Állami Számvevőszék
elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Állami Számvevőszék
szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a
jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
32/D. §
(1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság
központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon
felelős a monetáris politikáért.
(2) A
Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(3) A
Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az
Országgyűlésnek.
(4) A
Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében
rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a
hivatalos lapban ki kell hirdetni.
VII. fejezet
A kormány
a)
miniszterelnökből és
b) miniszterekből áll.
(2) A
miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.
(3) A
miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai
többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá
a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.
(4) A
minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és
menti fel.
(5) A
Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány
megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.
33/A. § A Kormány megbízatása
megszűnik:
a) az
újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illetőleg
a Kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök
választójogának elvesztésével,
e) a
miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
f) ha a
39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a
miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.
33/B. §
A miniszter megbízatása megszűnik:
a) a
Kormány megbízatásának megszűnésével,
b) lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
e)
választójogának elvesztésével,
f)
összeférhetetlenségének megállapításával.
34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön
törvény tartalmazza.
a) védi
az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi
személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;
b) biztosítja a törvények
végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok
és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
d) a belügyminiszter
közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
e)
biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik
megvalósulásukról;
f)
meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és
biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
g)
meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és
gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;
h)
irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését;
i) az élet- és
vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az
elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a
közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;
j) közreműködik a külpolitika
meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi
szerződéseket köt;
k) képviseli a Magyar
Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben;
l)
ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;
m) a
megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a
közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő
törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések
hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a
Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait
folyamatosan tájékoztatja.
(2) A
Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz.
Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel
nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell
hirdetni.
(3) Veszélyhelyzetben és
megelőző védelmi helyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján
egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat.
A veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról
szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
(4) A
Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden
olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely
törvénybe ütközik.
35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggő ügyekben az
Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a
Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási
kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.
(2) A
Kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az
Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali
eljárásában napirenden szerepelnek.
36. §
Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi
szervezetekkel.
37. §
(1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit,
gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A
miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak
megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és
irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a
Kormány által meghatározott feladataikat.
(3) A
Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek
azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek
ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
38. §
39. §
(1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az
Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
(2) A
Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről
kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény
szabályozza.
(3) A
Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.
39/A. § (1) A képviselők legalább
egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre
jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A
miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal
szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány
alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új
miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
(2) Az indítvány feletti vitát
és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb
a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
(3) A Kormány
- a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben
előírt határidők szerint.
(4) A
Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa
benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
(5) Ha az Országgyűlés a
(3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a
Kormány köteles lemondani.
39/B. §
Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány
hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt
megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak
törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
39/C. §
(1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés
megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt
meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető
miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére,
illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak
törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök
megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg
összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök
megválasztásáig az a miniszter gyakorolja - az (1) bekezdésben írt
korlátozásokkal - a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a
helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az első
helyen kijelölt miniszter.
40. §
(1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására
kormánybizottságokat alakíthat.
(2)
(3) A
Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá
vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
VIII. fejezet
A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek
40/A. § (1) A Magyar Honvédség
alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő
kollektív védelmi feladatok ellátása.
(2) A
Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.
(3) A
Határőrség alapvető feladata az államhatár őrzése, rendjének fenntartása.
(4) A
Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló,
továbbá a Rendőrségről, a Határőrségről, valamint a nemzetbiztonsági
tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához
a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A
Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos
megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és
vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy
felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány
rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni,
akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.
(3) A
Magyar Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik
- az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a
köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter
jogosult.
(4) A
Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és
politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(5) A
Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának és a Határőrség nem
hivatásos rendvédelmi állományú tagjának pártban való tevékenységére a
jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott
törvény korlátokat állapíthat meg.
40/C. §
(1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve
külföldi fegyveres erők 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti,
a) az
Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetőleg
b) az Észak-atlanti Szerződés
Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait.
(2) A
Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntéséről haladéktalanul beszámol az
Országgyűlésnek a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett.
IX. fejezet
A helyi önkormányzatok
41. §
(1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre,
városokra és községekre tagozódik.
(2) A
főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye
választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi
önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló,
demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való
gyakorlása.
43. §
(1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek
lehetnek.
(2) A
helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az
önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül,
jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
44. §
(1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az
általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással
gyakorolják.
(2) A
képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az időközi
választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év
október hónapjában kell megtartani.
(3) A
képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig
tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület
megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester
megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A
képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt - a helyi önkormányzatokról
szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A
feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti.
44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
a)
önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag
törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzati
tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat,
az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére
vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben
meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult,
továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között
megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e)
törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
f)
önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket
alapíthat,
g) a
helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre
jogosult szervhez,
h)
szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére
önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más
országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati
szervezetnek.
(2) A
helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet
ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
44/B. §
(1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A
képviselőtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.
(2) A
polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi
felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási
feladatokat és hatásköröket is elláthat.
(3) Törvény vagy
kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a
jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.
44/C. §
A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához
a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az
önkormányzatok alapjogai.
X. fejezet
A bírói szervezet
45. §
(1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a
Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a
megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.
(2) A
törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is
elrendelheti.
46. §
(1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik
- tanácsban ítélkezik.
(2) A
törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt
vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács
elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.
47. §
(1) A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb
bírósági szerve.
(2) A
Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét,
jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.
48. §
(1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság
elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság
elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
(2) A
hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi
ki.
(3) A
bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében
lehet elmozdítani.
49. §
50. §
(1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és
biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és
a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit,
büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A
bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
(3) A
bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek
tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem
folytathatnak.
(4) A
bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az
igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek.
(5) A
bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
XI. fejezet
Az ügyészség
51. §
(1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az
ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az
alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy
veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
(2) Az ügyészség törvényben
meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat
a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás
törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik
annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés
esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség
védelmében.
52. §
(1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a
köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész
helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
(2) A
legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
53. §
(1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészek nem lehetnek
tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem
folytathatnak.
(3) Az ügyészi szervezetet a
legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(4) Az ügyészségre vonatkozó
szabályokat törvény állapítja meg.
XII. fejezet
Alapvető jogok és kötelességek
54. §
(1) A Magyar Köztársaságban minden embernek
veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit
nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak,
kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és
különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos
kísérletet végezni.
55. §
(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a
szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként,
mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás
alapján megfosztani.
(2) A
bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető
legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell
állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli
indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy
letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(3) Az, aki törvénytelen
letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt,
kártérítésre jogosult.
56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.
57. §
(1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki
egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat,
vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított
független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A
Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi
felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A
büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a
védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során
kifejtett véleménye miatt.
(4) Senkit nem lehet bűnösnek
nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés
idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A Magyar Köztársaságban
a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan
bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos
érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli
elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.
58. §
(1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben
meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási
hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország
elhagyásához való jogot is.
(2) A
Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek
megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.
(3) Az utazási és letelepedési
szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
59. §
(1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a
magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) A
személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
60. §
(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a
gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a
vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy
elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki
vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár
egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben
kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze,
gyakorolhassa vagy taníthassa.
(3) A
Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
(4) A
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
61. §
(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a
szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat
megismerje, illetőleg terjessze.
(2) A
Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
(3) A
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról
szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
(4) A
közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint
vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió
engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról
szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
62. §
(1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés
jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.
(2) A
gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
63. §
(1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján
mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket
létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló
fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Az egyesülési jogról szóló,
valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadásához a
jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy
egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az
illetékes állami szerv elé.
65. §
(1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott
feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem
biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket
hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji,
nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási,
illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való
félelmük megalapozott.
(2) A
menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
66. §
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők
egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és
kulturális jog tekintetében.
(2) A
Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön
rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.
(3) A
munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is
biztosítják.
67. §
(1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van
a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és
gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges.
(2) A
szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A
családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat
külön rendelkezések tartalmazzák.
68. §
(1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai
kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
(2) A
Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket.
Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását,
anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való
névhasználat jogát.
(3) A
Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai
kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A
nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak
létre.
(5) A
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
69. §
(1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar
állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar
Köztársaság területéről kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár
külföldről bármikor hazatérhet.
(3) Minden magyar állampolgár
jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar
Köztársaság védelmét élvezze.
(4) Az állampolgárságról szóló
törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
70. §
(1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező
minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési
képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos
népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(2) A
Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar
állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén
lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi
önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és -
amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság
területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi
kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré
magyar állampolgár választható.
(3) A
Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy
letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi
önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán - amennyiben a
választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén
tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi
kezdeményezésben részt vegyen.
(4) A
Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar
állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén
lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az
európai parlamenti választáson választható és választó legyen.
(5) Nincs választójoga annak,
aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró
gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll,
szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti
kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság
területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható,
ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági
döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(6) Minden magyar
állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai
tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság
biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az
állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,
nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás,
vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1)
bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan
bünteti.
(3) A
Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek
kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
70/B. §
(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a
munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért
mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van
olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és
minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a
pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.
70/C. §
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme
céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy
ahhoz csatlakozzon.
(2) A sztrájkjogot
az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.
(3) A
sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
70/D. §
(1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a
lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar
Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás
megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és
a természetes környezet védelmével valósítja meg.
70/E. §
(1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a
szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és
önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz
szükséges ellátásra jogosultak.
(2) A
Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a
szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
70/F. §
(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok
számára a művelődéshez való jogot.
(2) A
Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá
tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján
mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az
oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
70/G. §
(1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és
támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a
tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazságok
kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a
tudomány művelői jogosultak.
70/H. §
(1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden
állampolgárának kötelessége.
(2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az
Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a
Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar
állampolgár férfiakat - törvényben meghatározottak szerint - hadkötelezettség
terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen,
polgári szolgálatot teljesít.
(3) A
Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar
állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli
állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő.
(4) A
természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek.
(5) A
honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
70/I. §
Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez
hozzájárulni.
70/J. §
A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők
kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.
70/K. §
Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek
teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások
bíróság előtt érvényesíthetők.
XIII. fejezet
A választások alapelvei
71. §
(1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi
önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi
főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással választják.
(2) A
megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással
választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható.
(3) Az országgyűlési
képviselők, az Európai Parlament képviselői, továbbá a helyi önkormányzati
képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek,
amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
(4) A
kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik,
amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
72-73. §
XIV. fejezet
A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei
74. § A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.
75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című
költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
76. §
(1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő
szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll.
(2) A
Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és
ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany
koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar
Szentkorona nyugszik.
(3) A
Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény
elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
XV. fejezet
Záró rendelkezések
77. §
(1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
(2) Az Alkotmány és az alkotmányos
jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek.
(3)
78. §
(1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya kihirdetése napján
lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
(2) A
Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az
Országgyűlés elé terjeszteni.
79. §