1. Közvetlen és képviseleti demokrácia

2. A népszavazás és a népi kezdeményezés fogalma

     A közvetlen demokrácia törvényhozásban, illetve jogalkotásban való érvényesülésének formái közül a két legelterjedtebb intézmény a népi kezdeményezés (iniciatíva) és a népszavazás (referendum vagy plebiszcitum).*
     A népi kezdeményezés általában a törvényhozó (önkormányzati jogalkotó) szerv hatáskörébe tartozó döntések, jogszabályok meghozatalának a kezdeményezésére irányul. Szűkebb értelemben az alkotmányrevízió, illetve a törvényhozási eljárás kezdeményezésének jogát jelenti a választók meghatározott része által.* Míg tehát népi kezdeményezésnél az állampolgárok javaslatukkal, törvénykezdeményezésükkel a képviseleti szervhez fordulnak, tőle várják a döntést az általuk kezdeményezett kérdésben, addig népszavazás esetén az állampolgárok a döntést megelőzően véleményt nyilvánítanak, vagy a döntésre jogosult képviseleti szerv hatáskörébe tartozó kérdésben maguk döntenek. Kivételes esetben a két intézmény összekapcsolódhat, például amikor népi törvénykezdeményezésről népszavazással döntenek.

     A népi kezdeményezés lehet egyszerű (javaslat egy törvény elfogadására) vagy megfogalmazott törvényjavaslat (a javaslattevők jelentős részben ki is dolgozzák a tervezetet). A népi kezdeményezés jelentősége attól függően változik, hogy a képviseleti szervek szabadon mérlegelhetik, hogy foglalkoznak-e a kezdeményezéssel, vagy napirendre kell tűzniük a javaslatot meghatározott feltételek teljesítése esetén. A szabályozás olyan módja is lehetséges, hogy amennyiben a képviseleti szerv a kezdeményezett tervezetet nem fogadja el, az automatikusan referendum tárgya lesz. Ilyenkor a törvény elfogadása kikerül a képviseleti szerv döntési terrénumából.
     Az egyes országokban a referendum szabályozása is változatos formákat ölt, amelyeket az alábbi kritériumok alapján lehet rendszerezni:*
- tárgya szerint a referendum lehet alkotmányos, törvényhozási vagy önkormányzati rendeletre vonatkozó;
- időpontját tekintve lehet preventív (program jellegű), amely megelőzi az állami aktust, a jövendő szabályozás számára elveket rögzít, amelytől nem lehet eltérni vagy szukcesszív, amikor a referendum időrendben követi az állami aktust, hogy annak érvényességét megszüntesse vagy megerősítse;
- hatályát tekintve konstitutív referendum, amely érvényességet vagy hatályt ad egy normának és abrogatív jellegű, amely kizárólag valamely norma megsemmisítésére irányul anélkül, hogy egy másikkal helyettesítené;
- jogi alapját tekintve van kötelező referendum, ha az alkotmány bizonyos norma megalkotásához kötelezővé teszi a referendumot és fakultatív, amikor a referendumot a választók bizonyos része, meghatározott számú tagállam vagy autonóm régió, parlamenti képviselők meghatározott számú csoportja, illetve az államfő – általában feltételekhez kötve – kérheti;
- kötőereje szerint a népszavazás lehet konzultatív, amikor a választópolgárok előzetes véleménynyilvánítása nem kötelező a képviseleti szervre vagy ügydöntő, amely a képviseleti szervet kötelezi.

3. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés

3.1. Az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályozás

3.2. Az országos népszavazás

3.3. Az országos népi kezdeményezés

3.4. Alkotmánybírósági gyakorlat

4. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés

4.1. A helyi népszavazás

4.2. A helyi népi kezdeményezés

4.3. Alkotmánybírósági gyakorlat